A bio élelmiszerek divatja töretlenül terjed, lássuk, mi van ennek a hátterében? Mitől lesz egy élelmiszer bio, és megéri-e megvenni a drágább bio terméket? Mennyi bio alapanyagot használ a Pokerfood?
A sztroganoff az egyik legízletesebb orosz eredetű étel. A csíkokra vágott húst elősütik, majd mustáros, tejfölös mártásban összefőzik a dinsztelt hagymával és gombával.
Időnként úgy tűnik, kimentek a divatból a köretek, és ha egy étterem az étlapján külön cím alatt hozza, hogy párolt rizs, tört krumpli, petrezselymes burgonya, nokedli, és ennyi, az már szánalmas. Valljuk be, tényleg unalmas tud lenni, ha csak ezek közül válogathatunk, ráadásul valóban étrendünknek a nem túl egészséges részét képezik a szénhidrátban gazdag köretek. Bizonyos népek konyhájában nem is ismerik a főétel és a köret fogalmát, Indiában egyszerűen a tányérodra pakolnak 6-7 féle ételt, és döntsd el te, melyiket tekinted főételnek és melyiket köretnek.
Csülök pékné módra... Az egyik legismertebb magyaros étel elnevezése vajon honnan ered?
Ha jártál már ősszel az Őrségben, vagy az ország másik világvége vidékén, a Göcsejben, akkor tudod, hogy ez a táj ősszel igazán az, ami. És a táj jellege igazán az ottani ételek ízében mutatkozik meg.
A nyár - legalábbis annak egy része - elvileg a pihenés és a kikapcsolódás időszaka a modern ember számára. Ugyanakkor azt tapasztalhatjuk, hogy a nyári kalandokból pénzügyileg biztosan megtépázva, de olykor egészségileg, lelkileg sem felüdülve jövünk ki. Hogyan heverd ki a nyarat a gasztronómia eszközeivel?
Egy brit csomagolástechnikai cég által finanszírozott felmérés szerint az irodai alkalmazottak harmada minden áldott nap ugyanazt fogyasztja ebédre!!! Átlagosan négy-öt éven keresztül! És a többi sem táplálkozik sokkal változatosabban.
A nyárról és a szabadságról mindenkinek az utazás jut az eszébe. A magyarok számára a legdivatosabb nyaralási célpontok a Balaton és a horvát tengerpart, persze a tehetősebbek még távolabb utaznak. De ha már valaha voltál nyaralni, tudod, hogy az utazás legalább annyira stressz és elmebaj, és kevésbé kikapcsolódás.
Fittnek lenni annyit tesz, mint pozitív módon tekinteni a világba, bátran elfogadni az elébünk tornyosuló akadályokat, nem panaszkodni, hanem cselekedni, nem álmodozni, hanem tenni, nem sodródni, hanem tudatosan döntéseket hozni.
Régi lakodalmakról és karácsonyi vacsorákról nem hiányozhatott a rétes. Annyira magunkénak érezzük, hogy féltékenyen hallgatjuk azokat a gasztrotörténelmi fejtegetéseket, mi szerint török eredetű a rétesünk.
Az elmúlt száz évben nem egy rendszerváltáson ment már át a magyar, és ez az étkezési szokásain is meglátszik. Nem csak abban változott sokat a helyzet, hogy mit eszünk, hanem abban is, hogy mikor.
Vegetáriánusnak lenni nem teljesen újkeletű táplálkozási hóbort. Nagyon sok vallás és szellemi mozgalom javasolta követőinek a húsmentes táplálkozást folyamatosan vagy legalább ideiglenesen. Buddhisták, hinduk, püthagoreusok soha nem ettek húst, a keresztények böjt idején, a muszlimok, zsidók pedig legalább disznóhúst nem.
A cukormentes diéta az egyik legelterjedtebb diéta típus. Valljuk be, a cukor kezdi magát első számú közellenséggé kinőni, vajon mennyire jogos aggályok húzódnak meg a háttérben? Egyáltalán tényleg jobbak-e a gyümölcsökben található kémiai anyagok, mint a mesterségesen előállított cukrok?
Esküvői ebédek, lakodalmak kedvelt első fogása az Újházi-tyúkhúsleves, amelynek névadója Újházi Ede, aki a békebeli Monarchia egyik legnépszerűbb színésze volt 1915-ben bekövetkezett haláláig.
Már alig egy hét van hátra húsvétig. Ez a nagyböjt vége. Van, aki komolyan veszi az évezredes szokást, és 40 napig tartózkodik a gasztronómiai élvezetektől, van, aki kevésbé vagy egyáltalán nem szigorkodik önmagával. Ezen döntés meghozatala mindenkinek a szabadságában áll, de aki szeretne beszállni valamilyen módon ebbe a folyamatba, még megteheti, hiszen sokan csak a böjt utolsó hetében, esetleg utolsó napján hoznak némi áldozatot. Még nem késő tehát egy rövid tisztító kúrához! Mire kell figyelni? Mi ennek az egésznek az értelme?
A paleo étrend egészen komoly történelemfilozófiai kérdéseket vet föl. Honnan tudjuk mi egyáltalán, hogy mit ettek az őseink? És ha tudjuk is, muszáj-e nekünk őket utánozni? Hiszen annyi évszázad, sőt évezred telt el az ember megjelenése óta, nem lehet, hogy igazodni kell a jelenhez a táplálkozás terén is?
Egyre többfajta étrend jön divatba. Húsmentes, gluténmentes, paleo, reform, bio. Ezek jelentős részét az jellemzi, hogy követői tartózkodnak bizonyos ételek vagy alapanyagok fogyasztásától. Mennyire tekinthetők ezek hóbortnak, és mennyiben tekinthetők előremutató kezdeményezéseknek, vagy esetleg szükségszerű diétának? Cikksorozatunkban ezt vesszük górcső alá. Ezeket megismerni nem csak azoknak fontos, akik követik az adott diétát, hanem főleg azoknak, akik nem, hiszen könnyen előfordulhat, hogy egy különleges étrendű embernek kell főzz, és nem árt, ha érted, mi van a háttérben!
Minden szülő arra törekszik, hogy egészséges, tápláló ételeket adjon a gyermekének akár kétéves, akár kamasz. Ez természetes. Ennek ellenére könnyen előfordulhat, hogy gyengeségből vagy oda nem figyelésből a nagy jóakarat ellenére a gyermekünk szinte értéktelen táplálékon nő fel. Mire figyeljünk?
Étel, fűszer vagy növény? Egyáltalán, hogy kell kiejteni? Kari vagy köri? Indiai-e egyáltalán?
A paella egytálétel, amit fedő nélkül készítenek széles, lapos, kétfülű serpenyőben, amit keleten paellának, másutt paellerának neveznek. Az étel tulajdonképpen erről az edényről kapta a nevét. A rizst a La Mancha vidékén termesztett sáfránnyal színezik sárgára. A többi hozzávaló között lehet a murciai szárított édespaprika, az andalúziai olívaolaj és friss zöldségek, valamint a helyben termesztett citrom leve és egy kevés száraz fehér bor.
A palacsinta eredete a római korba nyúlik vissza, neve latinul placenta volt. A lepényszerű tésztát kerek kövön vagy a legendárium szerint bronzpajzson sütötték. Az angolszász országokban húshagyó keddet palacsintanapként is emlegetik, ezen a napon (Pancake day) palacsintasütő, palacsintaevő, palacsintafeldobó és -tekerő versenyeket rendeznek.
Egy XVI. századból származó erdélyi szakácskönyv leírásából az derül ki, hogy a magyarok ételei között tekintélyes helyet foglaltak el a halféleségek. A századfordulóra azonban a sokféle halból (compó, tok, harcsa, semlyeng, menyhal, kárász, pisztráng, galóca, lepényhal, kophal, kövi hal, sügér, dévérkeszeg, hallyu, paduc, kecsege, stokfis, hering, angolna, habarnica, szardella, retke, süllő, kilencszemű hal, csík, stb.) 35 fajta teljesen eltűnt, és az elkészítési módok száma szintén lecsökkent. Azóta még inkább leszűkült ezen a téren az ételismeret, olyannyira, hogy a rántott és sült hal valamint a halászlé után sokan megakadnának a magyar halételek felsorolásánál.
- ‹ előző
- 2 / 2