Ebben a blogban szeretünk finom ételekről, gasztronómiai érdekességekről hírt adni, de sajnos néha fontos a táplálkozással járó veszélyekről is szót ejteni. Napjainkban az üzletekben kapható élelmiszerek többségében található tartósítószer. Mi ezeknek a hatása? Hogyan kerülhetjük el a veszélyeket?
A gyártók - érthető okokból - nem szeretnék, ha a termékeik megromlanának a polcokon, ezért a baktériumok, gombák elszaporodását erre alkalmas vegyi anyagokkal vagy egyéb eljárásokkal akadályozzák meg. Számos olyan tartósítási eljárás létezik, elsősorban a hőkezelés, vagy éppen a fagyasztás, ami nem igényli további tartósítószerek alkalmazását, ennek ellenére a gyártók biztosra mennek, hiszen pl. a hőkezelt gyümölcslé felbontatlanul hosszú ideig eláll, de azért, hogy felbontás után se romoljon meg, előfordul, hogy tesznek a termékbe erjedésgátlókat.
Ezek a legkeményebbek
A tartósítószerek között természetesen vannak keményebb és kevésbé kemény szerek. A szulfitokat aszalt gyümölcsök, bor, szirupok tartósítására használják. Allergiás reakciókat, asztmát, fejfájást, rosszabb esetben rákot okozhat. A brómozott olajokat gyümölcslevek tartósítására használják, károsítja a vesét és a pajzsmirigyet. A propilén glikolt és a karboximetilcellulózt általában a jégkrémekhez és fagylaltokhoz adják. A propilén glikol általában fagyáselleni és festékeltávolító anyag. Általában salátaöntetekben, kenhető sajtokban és a csokoládés tejben találhatók meg. Rákot okoz. A nátrium nitrátot a hús tartósítására használják. Nátrium nitrátot adnak ugyanis a legtöbb feldolgozott húshoz, például baconhöz, sonkához és kolbászhoz. Az olyan európai országok, mint Norvégia és Németország már betiltották a nátrium nitrát tartósítószerként való használatát, mert gyomorrákot okozhat. A malein hidrazidot általában a krumplihoz adják, hogy a zöldség ne kezdjen rügyezni. Köztudottan vegyi gátlószer, ami rák kialakulásához vezethet. A brómsavas só az egyik leggyakrabban használt tartósítószer, a fehérlisztben és kenyérben fordul elő. Hasmenést okozhat, valamint roncsolja a tápanyagokat. A citromsav olyan tápanyag, amely nagy mennyiségben található meg a legtöbb citrusos gyümölcsben. Viszont ha a citromsavat kénsav segítségével állítják elő, akkor elég káros vegyület, és allergiás reakciók kialakulásához vezethet. A benzoátot pácok, margarin, gyümölcspüré és gyümölcslé tartósítására használják. A benzoát is beindíthatja az allergiás reakciókat, illetve az agyat is károsíthatja.
Túl sok a kiskapu!
Az élelmiszerek csomagolásán kötelező feltüntetni, hogy milyen tartósítószert tartalmaznak, tehát az állami hatóságok ellenőrizni próbálják a tartósítószerek alkalmazását, de nagyon gyakran csak utólag derül ki egy legális anyagról, hogy káros, és ez már nem vigasztalja azokat, aki a betiltás előtt sokat fogyasztott belőle, és ezért megbetegedett. A távoli országokból érkező egzotikus élelmiszerek jelentik a legnagyobb kihívást, hiszen lehet, hogy az adott ázsiai vagy afrikai országban nem olyan szigorúak a szabályzók és a forgalmazó sem biztos hogy érdekelt a szigorú követelmények betartásában. Nem állhat egy komplett laboratóriummal felszerelt ellenőr minden konzerv mellett, ezért forgalomba kerülhetnek káros élelmiszerek is.
Mondj te is nemet a tartósítószerre!
Mi a teendő? Keressük a kevésbé feldolgozott élelmiszereket! Azokat válasszuk, amik nem estek át nagy számú bonyolult élelmiszeripari eljáráson a gyártás során. Vásároljunk a piacon alapanyagot, és abból magunknak készítsünk feldolgozott élelmiszert! A tartósított élelmiszerek közül válasszuk a hőkezelt vagy fagyasztott élelmiszereket. Itt a Pokerfood konyháján mi is arra törekszünk, hogy minél kevesebb feldolgozott élelmiszer legyen az alapanyagaink között, tartósítószereket pedig egyáltalán nem teszünk az ételeinkbe! Az elkészített ételek frissességét hűtéssel hosszabítjuk meg.
