Magyar étkezési statisztikák

Az elmúlt száz évben nem egy rendszerváltáson ment már át a magyar, és ez az étkezési szokásain is meglátszik. Nem csak abban változott sokat a helyzet, hogy mit eszünk, hanem abban is, hogy mikor.

 

Közhely, hogy lám-lám, a nagyapám szalonnát evett szalonnával, mégsem volt semmi baja! A válasz is közhely: lehet, hogy sok szalonnát evett, viszont reggeltől estig a határban dolgozott, aratott, másrészt a disznó - amiből a szalonna készült - sem volt génmanipulált, tápos, hanem vígan túrt a kert végében egész életében. Azóta sokat változott a helyzet. Rengetegen végeznek ülőmunkát, sok a stressz, közben meg elfelejtünk enni. Vagy mégsem?...

Nem elég napi ötször...

Örvendetes statisztikai tény, hogy a magyarok egyre többször esznek napközben, nem csak egyszer-kétszer tömik tele a hasukat, aztán elnehezülve próbálnak ejtőzni valahogy. A napi többszöri étkezés a dietetikusok szerint is az egészséges táplálkozás egyik alapköve. De nem mindegy, hogy ezeken az étkezéseken mit fogyasztunk. Ebben a tekintetben már eltérnek a statisztikák az optimális helyzettől, ugyanis a magyarok jelentős része nem fogyaszt meleg ebédet, hanem ebédre is hideget eszik. Egy jól kitalált szendvics még nem volna baj, amiben van saláta, fehérje, rost, vitamin. Viszont a gyakorlatban inkább valamilyen fehérlisztből készült péksüteményt fogyaszt az átlag magyar dolgozó ebédre is, ami kitaposott út a súlyproblémákhoz, a vitaminhiányhoz, a cukorbetegséghez. Sokan persze a pénzhiányra fogják az egészet, de ez a legkönnyebb. Ők biztosan kifelejtették a pénzügyi mérlegből a későbbi gyógykezelések árát.

Mi a megoldás? Nagyon egyszerű: naponta legalább egyszer fogyasszunk meleg ételt változatos alapanyagokból!

Reggel reggelizek!!

A másik szomorú pontja a statisztikáknak, hogy a gyerekek harmada nem reggelizik! Uzsonna és ebéd talán még jut nekik - ha a szülő nem is ad, az osztálytársak összedobják. De a reggeli a szülő felelőssége, és bizony a rohanásra hivatkozva - vagy ki tudja, mire - gyakran elmarad. Ez azért nagy baj, mert a hagyományos iskola nagyon komoly energiaigénnyel lép fel a gyerekek felé, és ez nem is baj, sok a mozgás, zajlik az élet. Ráadásul növekedni is kell, és ez is természetes, viszont a sok iskolai stressz a gyerekeket sem arra sarkallja, hogy egy sárgarépát majszoljanak el éhség esetén, hanem önjutalmazás, stresszoldás végett ők is a szénhidrátokhoz nyúlnak azonnal, neaggyisten azt hiszik, hogy majd egy energiaital segít fittnek maradni, pedig az egy kész biokémiai öngyilkosság.