A lúgosítás az egészséges táplálkozás felkapott szempontjává kezd válni. Lássuk, mi a háttere ennek a törekvésnek!
Kémiaórán megtanultuk az iskolában, hogy vannak savas kémhatású, és vannak lúgos kémhatású anyagok, ezt fejezi ki PH érték. Az élő szervezet kínosan ügyel arra, hogy a megfelelő helyen a megfelelő kémhatás uralkodjon, különben nem működnének az adott szerv folyamatai. Egyszerű földi halandóként az ember nem méricskélheti minden falat táplálék esetén, hogy milyen a kémhatása, és nem dönthet egy lakmuszpapírral a kezében arról, hogy lenyelje-e a falatot, vagy sem. Szerencsére erre nincs is szükség, hiszen az emberi szervezet automatikusan végzi a kémhatás egyensúlyban tartását. Ám ennek ellenére nem árt tudni, hogy mi történik a háttérben, és hogyan segíthetjük ezt a folyamatot, és azt sem árt tudni, hogy milyen következményei vannak annak, ha nem segítjük a szervezetünkben zajló önszabályozó folyamatokat.
Mitől függ, hogy savasít vagy lúgosít?
Egy étel savasító vagy lúgosító hatása nem attól függ, hogy maga az étel a tányéron savas vagy lúgos kémhatást mutat. Az élelem a gyomorban erősen savas közeggel találkozik (gyomorsav), ezért a történetnek ez a része nem is fontos. Az izgalmas rész már az emésztés és a felszívódás után kezdődik szinte sejt szinten. Az egyes tápanyagok lebomlása során dől el, hogy savasító, vagy lúgosító ételről van szó.
Milyen problémákat okoz a savasító étel?
Általában a savasító ételek okoznak több problémát, mivel a szervezet úgy állítja helyre a megbillent egyensúlyt, hogy ásványi anyagokat von el a szervezet többi részéből, és a savasító bomlástermékeket sóvá alakítja, és kiválasztja főleg a vesén keresztül. A savasító ételek tehát elsősorban a szervezet ásványianyag raktárait emészti föl, főleg a csontokban található kalcium és a magnézium vonódik el, és csontritkulás, a fogak romlása, valamint krónikus gyulladásos folyamatok indulnak be.
A savasító ételek okozta másik probléma az energiahiány, hiszen a savmegkötés tetemes energiát emészt föl, ezért fáradékonyság, immungyengeség léphet föl.
A harmadik probléma az első következménye: a kiválasztás során keletkező sók koncentrációja megnő a vesében, és vesekő alakul ki. Tehát a probléma, hogy a kalcium elvonódik a csontból és a fogakból, az a vesében újabb problémát okoz - a baj nem jár egyedül!
Mely ételek savasítanak, és mely ételek lúgosítanak?
Lássuk tehát, hogy mik a savasító ételek, és mik nem! Viszonylag egyszerű a kép: az állati eredetű ételek (hús, tej) általában savasítanak, a növényi eredetű ételek közül a cukros, magas szénhidráttartalmú ételek (pékáru, gyümölcs, alkohol) szintén savasítanak, kivéve (érdekes módon az egyébként savanyú) citrusfélék. Lúgosító ételek pedig a zöldségek.
Mi a teendő?
Törekedni kell rá, hogy táplálkozásunkban ne boruljon fel nagyon az egyensúly a savasító ételek irányába. A húsokhoz mindig fogyasszunk zöld salátát, főzeléket, csökkentsük a szénhidráttartalmú köretek mennyiségét! A megbomlott egyensúly miatt kimerült kalciumkészleteinket töltsük fel, de lehetőleg ne tejes ételek fogyasztásával, hiszen épp az előzőekben láttuk, hogy a tejtermékek hiába tartalmaznak sok kalciumot, ha a bennük található tápanyagok lebontása során hozzájárulnak a kalcium kivonásához a csontokból!
Minek nincs köze a savasításhoz?
Sportolók részéről hallhatjuk edzés közben, hogy "Elkezdtem savasodni." Ennek a jelenségnek nincs köze a táplálkozással kapcsolatos savasodáshoz, ez az izomláz, amelynek kezelésében szintén segíthetnek az ásványi anyagok, pl. a magnézium.
A másik jelenség, ami szintén nem ide kötődik, az a megnövekedett gyomorsavképződés. "Sok a savam!" - mondják, akiknek ilyen emésztési problémájuk van. Ennek kezelése sem esik egybe a fent említett savasító/lúgosító ételek fogyasztásával, vagy azok kerülésével.
Tekintse meg étlapunkat, és válasszon egy egészséges ebédet magának akár már holnapra! >>>
