Egészségünk érdekében nem csak az alapvető tápanyagokat (szénhidrát, fehérje, zsír) szükséges bevinni a szervezetünkbe, de kis mennyiségben egyéb anyagokra: vitaminokra és nyomelemekre is szükség van. Ezekről a kiegészítő tápanyagokról már mindenki hallott, de nem biztos, hogy pontosan tudjuk, hogy melyik mire jó, és milyen ételben található.
A vitaminok elnevezése felfedezésük sorrendjéhez kötődik. Először az A-vitamint, majd a B-vitamint fedezték fel, és így tovább. A legismertebb vitamin egyértelműen a C-vitamin, ám az utóbbi időben a D-vitamin fontosságát is elkezdték hangsúlyozni. Vajon ez csak egy divat, vagy van alapja a trend megváltozásának? Még mielőtt ezt a kérdést megválaszolnánk, érdemes tisztázni, hogy egy-egy vitamin nem egyetlen vegyületet jelent feltétlenül. Hasonló biokémiai hatásuk miatt több vegyület is tartozhat ugyanazon elnevezés alá (pl. A-vitamin). A képet bonyolítja, hogy pl. az egyes B-vitamin-szerű vegyületek hatása annyira más, hogy inkább adtak nekik külön nevet, ezért beszélünk B1, B2, stb. vitaminokról.
A vitaminoknak alapvetően két típusa van. Az egyik a vízben oldódó, a másik a zsírban oldódó. Az előbbi típus viszonylag gyorsan kiürül a szervezetünkből, ezért folyamatosan pótolni kell (ilyen pl. a C-vitamin), míg a másik fajtát hosszan képesek vagyunk tárolni a szöveteinkben, ezért ritkábban kell pótolni, sőt még túladagolás is előfordulhat ezekkel kapcsolatban (erre példa az A-vitamin).
A vitaminok egy részét képes a szervezetünk szintetizálni, a legtöbbjüket viszont nem. Például a D-vitamin a napfény segítségével a bőrünkben szintetizálódik, ezért nincs szükség külön D-vitamin bevitelre, ha megfelelő mennyiségű napfény éri a bőrünket. A K-vitamint pedig a bélflóránkban élő baktériumok jórészt képesek szintetizálni, ezért általában annak külön bevitelére sincs szükség. A többi vitamint viszont a táplálékkal kell bevinni. Érdekesség, hogy a C-vitamint csak néhány állat (pl. a tengerimalac), és az ember nem tudja szintetizálni, az állatok többségének nincs szüksége külső C-vitamin forrásra.
Általában igaz, hogy egyfajta vitamin nem fogja megoldani az összes problémánkat. Akkor vagyunk egészségesek, ha minden vitaminból, tápanyagból, nyomelemből éppen a megfelelő mennyiség áll a sejtjeink rendelkezésére.
Ilyenkor érezhetően jobb a hangulatunk, optimistábbak, energikusabbak vagyunk, és nem mellesleg ellenállóbbak a betegségekkel szemben.
Ha viszont csak egy is hiányzik ezek közül a tápanyagok közül, akkor eleinte fáradékonyság, rossz hangulat, depresszió üti fel a fejét, később pedig az adott vitaminhiánynak megfelelő hiánybetegség tünetei is jelentkeznek.
A vitaminok felszívódási képessége külön fejezetet igényelne, mivel úgy is kialakulhat valamilyen vitaminhiány, hogy rendelkezésre áll ugyan az általunk elfogyasztott tápanyagban valamilyen vitamin, de a felszívódásához, szükség lenne valamilyen másik anyagra, így ha az hiányzik, akkor hiába fogyasztunk elég vitamint, az nem szívódik fel. Ez is azt mutatja, hogy a változatos, jól átgondolt táplálkozási szokások képezik az egészséges életmód alapját.
Cikkünk folytatásában részletesen taglaljuk majd, hogy mit érdemes tudni az egyes vitaminokról. >>>
