Mi is az a kalória?

A kalória az egészséges étrenddel kapcsolatban az egyik legjellemzőbb kifejezés. De tudjuk-e, hogy mit jelent pontosan, és hogy mennyi az optimális kalóriabevitel?

A kalória szó a francia chaleur (hő) szóból ered, és az energia egyik mértékegysége. 1 kalóriányi hőenergia szükséges ahhoz, hogy 1 gramm vizet 1 Celsius fokkal felmelegítsünk. Ez egy kézenfekvő, és logikus egysége az energiának. A francia Nicolas Clément vezette be 1824-ben, és világszerte az energia hivatalos egységeként használták 1929-ig, mikor is leváltotta azt az új egység, a joule. A legtöbb élelmiszer energiatartalmát manapság joule-ban adják meg, de a táplálkozástudományban makacsul tartja magát a kalória. A kettő között a váltószám 4,2. Tehát ha 1000 kalóriát tartalmazó ételt fogyasztottunk el, akkor az 4200 joule-t jelent, vagyis 4,2 kilojoule-t. 

Mennyi az optimális?

Az emberek energiaigénye nem egyforma. Függ a testsúlytól, az életmódtól, de az életkortól is, mivel az idősebbek szervezetében már nem zajlanak felépítő folyamatok, ezért a tápanyagigényük is alacsonyabb, viszont a gyerekek a testsúlyukhoz képest jóval több energiát igényelnek. Míg egy kistermetű, vékony, ülőmunkát végző nő napi energiaigénye kb. 1600 kcal, addig egy magas, 80 kg-os, aktív életmódot folytató férfi energiaigénye pontosan ennek a duplája. Az átlagos igény 2000 és 2500 kcal között mozog. 

Energiát a szervezetünk a tápanyagok elégetéséből, oxidációjából nyer. Az energia számos átalakulás után végül hőként távozik a szervezetünkből. Az energiát biztosító tápanyagok három fő forrását szoktuk megkülönböztetni: zsírok, szénhidrátok, fehérjék. A szénhidrátok és a zsírok maradéktalanul elégnek a felhasználásuk során, míg a fehérjéket nem csak energiaforrásként, hanem a test felépítésére is használja a szervezetünk. A legtöbb energiát a zsírok hordoznak, viszont a szénhidrátok gyorsabban elégnek. 

A felnőtt ember számára természetesen az az optimális, hogyha éppen annyi energiát vinne be, mint amennyit le is dolgozik naponta. Ha ez nem sikerül, akkor a szervezet részben eltárolja a bevitt tápanyagot, és beindul a hízás. Amennyiben túlsúlyosak vagyunk, akkor a ledolgozott energiamennyiségnél kevesebbet kellene bevinni huzamosabb ideig. 

Aki pontosan méri a bevitt energiabevitelt, és a ledolgozott munkát, akkor segítheti ugyan a súlyproblémáinak a megoldását vagy elkerülését, de a számolgatás nem pótolhatja az egészséges intuíciót és testtudatot. Bizonyos esetekben viszont létszükséglet a bevitt energiamennyiség pontos ismerete, pl. sportolók vagy cukorbetegek esetén.